Mi ez a betegség? / Kinek jó ez a vizsgálat?

A csontritkulás, a közhiedelem ellenére nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is érintő betegség, mely 40 éves kor felett alakul ki. A csontritkulás sokáig nem okoz tüneteket, majd hátfájás, magasságcsökkenés, súlyosabb esetben csonttörés világít rá a betegséfre. A prevenció a csontritkulás esetében is igen fontos, a rendszeres szűrővizsgálattal (vérvétel és csontsűrűség mérés) a betegség kialakulása megelőzhető, vagy a folyamat lassítható.

Mit tartalmaz a vizsgálat?

Vizsgálatok: vérkép, Kalcium, Magnézium, Foszfor, Alkalikus foszfatáz ALP, D vitamin, Parathormon, Oszteokalcin, β-Crosslaps, Vizelet kalcium, Vizelet foszfát, Kreatinin, eGFR.

Hogyan készüljön a mintavételre?

Amennyiben más vizsgálatot vagy csomagot nem vesz igényben, abban az esetben csontritkulás csomagunkban szereplő vizsgálatokat az étkezés nem befolyásolja. A vérvétel előtt könnyű reggeli és folyadékfogyasztás megengedett. Ha egyéb vizsgálatot is szeretne, kérjük, tájékozódjon annak vérvételi kritériumairól. Kérjük, hogy a vizeletvizsgálathoz reggeli első vizeletet hozzon magával.

Hogyan végezzünk a vizsgálatot? Mennyi időt vesz igénybe?

A csomagban található vizsgálatokhoz vénás vérre és vizeletmintára van szükség. A vizeletvizsgálathoz legjobb a reggeli, első vizelet, de lehetőség van a vérvételi pontunkon is a mintavételre. A vérvételi pontunkon töltött idő körülbelül 15 perc.

Mikorra kapja meg az eredményt?

A csomagban lévő vizsgálatok nagy részének elkészülési ideje a minta laboratóriumunkba való érkezését követő 1-2 munkanap. A lelet a validálás pillanatában az EESZT rendszerébe kerül fel, mely az ügyfélkapun keresztül elérhető, illetve online érkezik e-mail-ben éjszaka. A hosszabb vállalási idővel rendelkező vizsgálatok elkészülésekor újra érkezik a fent említett módokon az eredmény. A vállalási időkről itt tájékozódhat.

Csontritkulás – oszteoporózis

Szervezetünket többféle szövet alkotja. A szövetek sejtekből és sejtközötti állományból épülnek fel. A sejtek az életünk folyamán folyamatosan képződnek és elhalnak. Az életünk elején a sejtképződés fokozottabb, majd ez a folyamat az idő múlásával megváltozik, és a sejtek képződése lelassul. Ugyan ezen körforgás jellemző a csontszövetre is. A csont ezzel az anyagcserefolyamattal alkalmazkodik a környezet megterheléséhez. A csonttömeg csúcsát körülbelül 30 éves korunk körül érjük el.

Csontritkulásról akkor beszélünk, amikor a szövet lebontása nagyobb mértékű, mint annak képződése. A csontritkulás megelőzését a csontépülés fokozásával lehet, mely fizikai aktivitással és megfelelő mennyiségű kálcium és fehérje bevitellel érhetjük el.

A csontszövet az egyedüli kötő- és támasztószövet, ahol a sejtközötti állomány mineralizálódik. Így lesz rendkívül kemény és ellenálló szövet, amely alkalmas arra, hogy szervezetünk támasztóváza legyen. A csont alapállományának fontos része a beépülő a kálcium-foszfát, mely ott elraktározódik. Ezek az elraktározott ásványi anyagok mobilizálhatóak a szervezet számára, a vérbe kerülve a szervezet különböző területein biztosítja az ionok megfelelő koncentrációját.

A csontképzéshez nélkülözhetetlen anyagok

A csontanyagcsere egy igen komplex folyamat, melyben vitaminoknak, ásványi anyagoknak, hormonoknak van kulcsfontosságú szerepe és az anyagcserét befolyásolja azok aránya találhatóak meg a szervezetben, a vérben, illetve választódnak ki a vizelettel és széklette. A kálcium, foszfor és magnézium szervezetünk számos életfontosságú folyamatának résztvevői, mégis leginkább csontjaink felépítéséhez van rájuk szükség.

A csontritkulás kialakulásnak okai

A csontritkulás esetében megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos oszteoporózist. Az elsődleges esetnek két fajtája is ismert. Az első a nőket érintő posztmenopauzális, míg a másik a mindkét nemet érintő szenilis (öregedéssel összefüggő) csontritkulás. Mindkét fajtánál a hormonális változások állnak a háttérben. A másodlagos oszteroporózis pedig a ritkábban előforduló, egyéb betegséghez társuló forma.

Kialakulásának okai:

• öröklött és alkati tényezők
• életmódbeli tényezők
• környezeti tényezők (pl légköri ólomszennyezés)
• hormonváltozás
• ösztrogénhiánnyal kapcsolatos problémák
• D-vitamin, Kálcium hiány
• egészségtelen életmód
• bizonyos gyógykezelések (kemoterápia), gyógyszerek használata

Csontritkulás kockázatai:

• Látszólag öröklődik, anyai ágon.
• Nők esetében négyszer nagyobb a csontritkulás kialakulásának kockázata
• Csontritkulás fiatalabb korban is jelentkezhet, a legveszélyeztetebbek mégis a 50 év feletti nők.
• Az alacsonyabb és vékonyabb testalkat, illetve az 50 év feletti fogyás esetén nagyobb a kockázat a betegség kialakulására férfiak és nők esetében egyaránt.
• A dohányzás esetén (aktív és leszokott dohányosoknál egyaránt) a csontsűrűség alacsonyabb.
• Bizonyos gyógyszerek (pl: szteroid, pajzsmirigygyógyszerek, savközömbösítők) rendszeres szedése növeli a csontritkulás kialakulásának esélyét.

Csontritkulás tünetei

A csontritkulás kimondott tüneteket nem okoz. Az évek során jelentkező hátfájás, magasságcsökkenés, görnyedt tartás jelentkezése jelezheti a csontszerkezet csökkenését. Súlyos esetben spontán csonttörés történhet.

Csontritkulás diagnózisa

A diagnózist több vizsgálat együttes értékelésével lehet felállítani. Speciális laborvizsgálatok mellett csontsűrűségmérés és röntgenvizsgálat készül. A laboratóriumi vizsgálatnak az oszteoporózis kialakulásának okainak felderítésében és a másodlagos csontritkulás kizárásában van nagy szerepe.

Kezelés és prevenció

A csontritkulás kezelésében a gyógyszeres terápia mellett nagy szerepet kap az életmódváltás és a prevenció. rendszeres vérvizsgálattal a D-vitamin és kálcium szint ellenőrizhető és alacsony érték esetén pótólható. Továbbá a kevesebb foszfor tartalmú étel, alkohol fogyasztás, illetve több növényi eredetű ösztrogén bevitele ajánlott, mellette rendszeres testmozgás bevezetése segíthet a csontsűrűség fenntartásában, a csontok erősítésében.